2009. január 29., csütörtök

Vessző hozzáfogás íjhoz

Manapság nagyon sokan történelmietlennek tekintik a nyílvesszők hozzáfogását az íjhoz. Úgy gondolják ezt a versenysport szülte és nincs helye a történelmi íjászatban. Az alábbi írással ennek az ellenkezőjét fogom bebizonyítani.
Tay bugha I-Ashrafi I-Maklamishi I-Yunani: Kitab ghunyat at-tullab fi marifat ramy an-mushsab
(Első az írő neve azután van a könyv címe.)
A könyv angol címe: Essential archery for beginners
A 9. fejezetben azt írja, hogy nagyon sokan a nyílvesszőket az "íjtartó" kezük ujjai közé teszik . Ezt agd al-luzum nak hívják. Ez nagyon praktikus az íjászok számára-szintén tőle.

Pár fejezettel előtte pedig azt írja inkább erősen markold az íjat. Ez manapság szintén tilos dolog sok helyen. De ha a régi csatákra gondolsz ez is érthető lesz.

A másik dolog amit még közlök ebből a könyvből az a feszítés. Aki RKC-s illetve ismeri az RKC-t annak nem kell magyarázni. (A régiek erős íjakat használtak. Feszesség=erő.)

A könyv 1400 körül keletkezett!!!

"Nincs új a nap alatt"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Gerundium, a magyar buzogány

Gorján Gábor hívta fel a figyelmemet a gerundiumra. Amit szerintem nyugodtan lehet magyar buzogánynak nevezni. Rögtön nekiálltam kutatni. Ki...