2009. december 29., kedd

Vágtázás, lovak

Az elmúlt hetekben elkezdtem vágtázni terepen. Ugyanis a Kassai- féle lovasíjászat inkább a sprinthez hasonlít. Ennek szellemében rövid intenzív lovaglásaim vannak maximum 2-3 óra. Csak azokon a helyeken vágtázok amik legalább 500-600 m hosszan alkalmasak erre a célra. Fontos a lépés-ügetés-vágta-ügetés-lépés betartása, így nyugodtabb idegrendszerű lesz a ló. Azt figyeltem meg, hogy a gyors lovak hajlamosak kihagyni az ügetést, a lassúak pedig megnyújtják az ügetést -akár sebes ügetésben mennek de akkor sem vágtáznak. (Így adott a recept. Előző lovam nagyon gyors volt a pályán, ment mint az ítélet. Amikor vele 1 hónapon át csak ügetttem utána 3 héten át lassan vágtázott. A mostani lovam pont az ellentéte ilyen téren. Őt inkább föl kell pörgetni.) Az 500-600 méterből 300-400 m hosszú a vágta -ha túl rövid a vágta nem tesz jót a ló menőkedvének. A vágta utáni ügetés szerepe a ló szív és keringési rendszerének "visszaállítása". Ha vágtából rögtön léptetünk -többek között emiatt- a ló nagyon megizzad, hisz a szív és a keringési rendszer nem tud olyan gyorsan átállni. (Ha a terep engedi vágta után ügetek és nem léptetek.)
A másik nagyon fontos dolog az ember legyen ló a ló mellett,fölött, "alatt". Sok konfliktus ennek hiányából származik -nem érti, nem látja a ló jelzéseit a "lovas".

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Gerundium, a magyar buzogány

Gorján Gábor hívta fel a figyelmemet a gerundiumra. Amit szerintem nyugodtan lehet magyar buzogánynak nevezni. Rögtön nekiálltam kutatni. Ki...