Az olvadás miatt egészen furcsa elegyé állt össze a hó. Nehéz leírni. Megtart de aztán beszakad, meg nagyon tapad... Sikerült sétálás közben elesnem ezen a havon, ami velem nagyon régen történt meg. Mondom Klárinak mekkorát vágódtam. Erre ő: Azt hittem keresel valamit a földön. :)
Amikor megérkeztem épp akkor jött be Tamás az új lovával. Ő mesélte a Rákóczi szabadságharc idején február 15-16 környékén a kurucuk mentek valamerre kb. 80 km-t. Ott elraboltak egy labanc vezért majd vissza 80 km melyből 30 km-en át üldözték őket. Sőt még a Vágot is átúsztatták. (Az egész táv alatt valami 4 órát pihentek.)Mondtam neki ma már nemigen vannak ilyen kemény lovak, itt Magyarországon- persze ha mindenféle vitaminnal stb. vel etetik a lovat akkor talán de az ilyen ló nem érdekel... Ez szerintem amiatt is van, mert az emberek sem olyan kemények...Bár azért van fény. Én is úgy látom egyre többen térnek vissza a régiekhez, nevezzük most ezt hagyománynak...
Felülök a lovamra. Hát ő is csúszkál. Igy csak ügetésben mentünk. Úgy néz ki pár nap múlva valami 17 körbálát kell felgurítani kamionra-leszünk rá ketten. :) Nem olyan nagy dolog.
Megkért Lexa, hogy lovagoljam már az ő lovát is,mert mostanság nem fog kijutni a tanyára. Hát nem kellett kétszer mondania. Szóval majd terepre kettő loval fogok kijárni holnaptól-egyiken oda másikon vissza :)))).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése