Klári mondja a tanyán, szarvasbőgést hallott a patak felől.
Gusztavszonnal elindultunk a patak mentén. Egyszer csak a ló ledermed, fülét hegyezi, nyakát merevíti. Noh, gondoltam, biztos a szarvast látja. Ezért jól elordítottam magamat: heeeeeeeeeeeeeeeeeeeej. Ezután Gusztáv ellazult és battyogtunk tovább. Gondoltam, jól sikerült a vadállat elűzése. Alig teszünk meg pár métert amikor meglátom szegény, fagyűjtő "csórikáimat" enyhén a kettő méteres kórók közé épülve. Maguk elé pedig a kerékpárt húzták. Enyhe vigyázzállásban, nagyon megszeppenve álltak ott. (Már vagy kettő éve kidőlt fát aprították, gyűjtötték.) Jól megijesztettem őket. :) Lehet miután elhagytam őket alsógatyát cseréltek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése