A MEK oldalán remek örmény forrásokat tartalmazó könyvet találtam. Precíz, igényes mű. Mindig megjelöli a forrást, használ lábjegyzetet sőt örményül és latinul is közöl részleteket. A könyv címe: Lukácsy Kristóf: A magyarok hajdankori nevei és lakhelyei eredeti örmény kútfők után.
Kettő forrás van amit szeretnék kiemelni. Még annyit a közlés előtt, hogy én másra jutottam a források alapján, mint a szerző.
PDF számozás alapján 276.o.:
Byzanti Faust a hun-örmény háborúról:
A Hunok tudniillik
nem sokáig késtek imént nyilvánított szándékuk végrehajtásával, mivel 344-ben Kr. ut. már Örményország téréin találkozunk,
rabló kalandjaikat ez úttal azonban nem a legjobb
szerencsével üző csapataikkal „Azon időben — mond
Byzanti — a saját rokona, Chosroes (II-dik) Nagy Armenia
királya ellen boszut forraló massageta király Sanesan egybegyüjté
Hunjainak nagy számú hadait és hozzájok csatolá a
Phoch, Thavasbar, Hétzmadag, Ismach, Kukár, Silp, Palasz,
Ekerszun és más népségek csapatait, kikkel aztán csak hamar
háta mögé hagyván országa határait, átkelt a Kur folyón, és
Nagy Örményországot sergével elözönlötte.
A Hétzmadag felkeltette a figyelmemet. Madzar stb. írási módokkal találkozunk a forrásokban. Ha ez tényleg az aminek tűnik akkor viszont kérdés a vérszerződés. Már ha volt egyáltalán. Ugyanis az én olvasatomban úgy van értelme, hogy különböző helyről származó törzsek a Magyar törzs vezetésével egyesültek.
Ha a forrást hitelesnek vesszük akkor a magyarok ebben az időben Perzsia területén élnek. Ezt erősítené meg az alábbi forrás is -305. oldal:
A Magyarok — irja Constantin — még Atelkuza lakhelyökből
is elküldöttek kalmáraikat Persia részeiben lakó
véreikhez. „Ad Turcos vero — mond — ortum versus in
Persidis partibus habitantes, negotiatores suos mittunt etiam
nunc ii, qui occidentem incolunt praedicti Turcae, invisuntque
illos, et responsa saepe ab illis per hos accipiunt"
De nézzük a következő forrást 309. oldal:
A hires derbenti okmány tanutétele szerint, mintegy
hetven évvel Mahomed születése előtt a Mogolok (Mogor,
Magyar) számtalan népei tűntek fel. kik északi Tibettel határos
vidékekről szállottak Astrakan síkjaira, itt két ágra
szakadtak, melynek egyike a Volga folyó hoszszában északnak,
másika pedig tovább nyugotnak tartott, és ezen utóbbi
alapította Kaukaziában Madschart .
Medicis Mihály örmény térítő két versen látogatta meg
Madschar város romjait 1820 és 1828-ban. A romokon fekvő
falu ma is Madscharnak neveztetik. „Madschar — mond
ő — derék falu 60 mértföld távolságra a várostól (Derbent)
északra, melyben mintegy 60 családból álló örmény község
létezik. .. . A lakósok általában földmivelők, a föld nagyon
termékeny, sok és jó gabonát terein. Madschart temérdek,
régi, idomtalan alakú épületek romjai környezik, melyeket a
lakósok lassanként lerombolván , a nyert anyagot házak építésére használják ; találtatnak itt óriás szerű földalatti sírboltok
és azokban öt sing hoszszu és két sing széles kőkoporsók,
melyek fedelein négyszegű emelkedett téren ismeretlen
alakú betűk vésvék.
A régi forrásokban írnak fehér és sötét magyarokról.
Száz rejtély a magyar történelemből könyv ( Gesta Könyvkiadó Kft. 2001) 18. oldal Fehér és fekete magyarok fejezet:
XI. századi híradás: Bruno püspök elment Magyarország tartományába amelyet Fehér Magyarországnak (Ungria Alba) mondanak megkülönböztetésül egy másik a Fekete Magyarországtól (Ungria Nigra) azért mert a nép sötét színű, mint az etiópok
Említett könyv 19. oldal:
"István ... király háborúval támadva Fekete Magyarországot..." és 1008-ban egy utazó: "a keleti részek felé hajóra szállván a fekete magyaroknak hirdette az evangéliumot.
Ha elfogadjuk, hogy tényleg bőrszín alapján történt az elnevezés akkor a fennti örmény forrással egybevágna. Valamint egy nemrég lezajlott expedíció eredményével is. A Himalájában hun -???- néptöredéket találtak magyar kutatók -ez nem az Erik Daniken és hasonló színvonal- akiknek a népzenéje eléggé hasonlít a mi zenénkre stb. Itt a videó 20. perctől van a fent idézett anyag. (A fehér hunok Belső-Ázsiában a videó címe.)
Én nem akarok határozottan állást foglalni ebben a kérdésben. Csupán azt mondanám, hogy a jelenleg rendelkezésre álló források alapján -amik tételezzük fel kiállták a forráskritikát- úgy tűnik.... Úgy tudom a tibeti buddhista kolostorok könyvtárai még mindig zárva vannak a kutatók előtt és ha jól tudom a török levéltárakban elég nagy a rendetlenség. Szóval még előkerülhetnek további források.
Még egy dolgot szeretnék megemlíteni. Lukácsy Kristóf fent idézett könyvében a huszár szavunkat a perzsa hezar szóból eredezteti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése