2025. február 9., vasárnap

Pyotr Krilov, a kettlebell királya

Sok cikket olvastam már róla -sajnos egyszer sem történt hivatkozás korabeli forrásra. A korszakban a kettlebellek királya nevet kapta. Az elmúlt napokban végre találtam róla leírást a régi újságokban. A fordítás programmal történt.


Forrás: Strenght fb oldal


Az első forrás


A próféta saját hazájában bajban van. Míg orosz sportolóink minden külföldi sportolót és birkózót ismernek, addig orosz erőemelőink szinte ismeretlenek számukra. Pontosan ez mondható el P. Krylovról is. Függetlenül attól, hogy ő német vagy francia lenne, a híre egész Oroszországban visszhangozna, de mivel orosz, Krylov hírneve Oroszországban nem olyan nagy, mint amilyennek lennie kellene. П. Krylov 1872-ben született Moszkvában, az 1. Moszkvai Klasszikus Gimnáziumban tanult, majd a 4. osztály elvégzése után Berdanskban tengerészeti osztályokba került, és távhajózási navigátori diplomát szerzett.

Krylov még moszkvai gimnazista korában kezdett súlyzózni, majd Odesszában edzett, 1893-tól pedig hivatásos erőemelő lett. Öt évvel később Krylov felállította első világrekordját azzal, hogy egy 300 kilós súlyzót fekvenyomot egy hídról (hídban fekvenyomás? Bajzáth Attila), amit a moszkvai Kister ügyvédnél hajtott végre. Majd 1900-ban Krylov a Kijevi Atlétikai Társaságban új rekordot (akkoriban világrekordot) állított fel azzal, hogy mindkét kezében 100 és fél fontot emelt fel úgy, hogy a súlyok testét leengedte (talán felvétel, 1 font kb. fél kiló- Bajzáth Attila.)
A következő évben 280 fontot nyomot (? lehet lökésnek kell értelmezni Bajzáth) a bal kezével ... és 100 fontot gömbbel felfelé nyomott ki (? Bajzáth) a jobb kezével, felvétel és lökés(? Bajzáth) kettő kézzel 332 font; 2 pudos (kb. 32 kg Bajzáth) giryat 75-ször nyomot ki a bal kezével megállás nélkül; az utolsó évben Krylov javította rekordjait, és 290 fontot  nyomot (? lehet lökésnek kell értelmezni Bajzáth) a bal kezével.
Krylovnak sok látványos produkció van a tarsolyában; például két kézzel tol (kilök/ nyomás ? Bajzáth) egy hatalmas súlyzót golyókkal, amelyben egy ember van, majd a súlyzót felülről átadja az egyik kezének; egy közönséges zongorát cipel egy zenésszel, 18 embert emel le egy emelvényről...., két kerékpáros tandemet cipel a kinyújtott karján a feje fölött, és így tovább.
Krylov testmérete: Testsúly 210 font, alkar 39 1/2 centiméter, magasság 169, nyak 46, mellkas 110-116, derék 78, bicepsz 45 1/2 (bal) és 45 (jobb), comb 61, vádli 41.


Krilov cirkuszi plakátja


Az egyik cirkuszi számát így kell elképzelni.


A másik számát így kell elképzelni. A fotón Zass látható. Forrás: 
https://spotmebro.com/lifestyle/motivation/old-school-strength/



Második forrás:





Ma volt Pjotr Fedotovics Krylov, az oroszországi súlyemelés egyik kiemelkedő képviselője sportolói tevékenységének 25. évfordulója.

Nincs olyan többé-kevésbé nagy város Oroszországban, amely ne látta volna legalább egyszer a „kettlebell-királyt”, és ne csodálta volna fenomenális izomzatát, művészi, mindig kötelességtudó munkáját a kettlebellel. 

Nem vicc negyedszázadot dolgozni egy területen; ez elég idő ahhoz, hogy megmutathasd magad és megnézhess másokat. És ebben a tekintetben „Fedotych”-nak (ez Krylov neve a profi sportolók szűk családjában) manapság nincs vetélytársa.

Krylov 1871-ben született Moszkvában, és szüleitől meglehetősen gazdag fizikai adatokat örökölt.

Az erő iránti szeretete korán kezdődött. Már fiatal korától kezdve barátságos játékok vezetője volt, amelyeket később felváltott a fizikai fejlődés tudatos vágya. Először Krylov a fizikai fejlődés legegyszerűbb eszközeihez - a súlyokhoz - fordult. Már 17 éves gimnazistaként hasonló gondolkodású emberek csoportjával járta az ismerős kereskedők zöldséges és hentes boltjait, és bazári párosokkal dolgozott. Ez a véletlenszerű, de forró (nehéz? Bajzáth) munka volt az alapja a „képességeinek” (az „edzés” kifejezést akkor még nem ismerte) és az első előadásainak, amelyekben a későbbi kettlebell-király már akkor is korához képest kivételes számokat mutatott.

.... Korán megszólalt benne a vándor szelleme, és a gimnázium ötödik osztályát otthagyva sikeresen elvégezte a tengerészképzőt. A sikeres vizsga után előléptették távolsági navigátornak, és miután a Volgán gyakorolta magát, számos utat tett Kínába, Japánba és Indiába.

Ezt az időt nem vesztegette el Krylov, továbbra is súlyokkal tornázott, az árbocmászás kiváló tornagyakorlat volt számára, és mindezek mellett pompásan megtanult úszni.

A háromhetes szolgálati idő letöltése után Krylov visszavonhatatlanul úgy döntött, hogy hivatásos sportolói karriert fut be.

Ez Oroszországban még szinte teljesen újdonságnak számított, ezért el lehet képzelni, mennyi nehézségen ment keresztül, hogy a megfelelő pályára kerüljön.

Amikor Krylov felajánlotta harcművészi szolgálatait bármelyik nagyvállalatnak, gyanakvó hitetlenkedéssel néztek rá, és természetesen elutasították. Szívesen ment a sportoló a piaci bódék tulajdonosaihoz, és beleegyezett a legkedvezőtlenebb feltételekbe. ...

Abban az időben a közönség és az eljárások sokkal egyszerűbbek voltak, mint most. Elég volt, hogy Krylov elvégezze néhány gyakorlatát, és azonnal egy tucat amatőr jött a színpadra, akik alig várták, hogy megmutassák erejüket, és ugyanazt tegyék, mint a sportoló.  A balaganák tulajdonosai erre játszottak rá, és hogy még jobban vonzzák a közönséget, fogadást kötöttek, amelyet az kapott, aki a közönségből megveri Krylovot... Ilyen körülmények között valódi súllyal kellett dolgozni ...

A kemény munka és az idő azonban megtette a hatását.

Fokozatosan Krylov nemcsak nagy sikereket, hanem kisebb hírnevet is elért. Most már maguk a nagy cirkuszok és arénák vezetői keresték fel a sportolót, és felajánlották neki a legmegfelelőbb megbízásokat.

Látványos, csalás nélküli munkája, pompásan fejlett alakja és már szilárd neve minden költségüket megtérítette, hiszen a közönség egyöntetűen ment az előadásaira.

Ettől kezdve Krylov gyorsan elindult a dicsőség útján, egészen a „kettlebell királya” címig, amelyet a mai napig becsülettel megtarthat.

Egyébként itt kell elmondani, hogy Krylov munkássága előkészítette azt az utat, amelyet más profi sportolóink is követtek, azt az utat, amelyen Mór - Znamensky később 300 rubelt (!) tudott keresni éjszakánként.

... Fenomenális izomzatát elnézve nem kevésbé fenomenális rekordokra lehetett volna számítani. Ilyen rekordokat azonban nem tudott feljegyezni, és ebben a tekintetben alulmaradt társaival - a hatásvadász Moore-Znamenskyvel és a szerény Moore-Dmitrijevvel szemben. ...

Krylov legjobb idejének, 25 éves tevékenysége közül, 1900-at kell tekinteni, amikor a legjobb számait produkálta.

A Kijevi Atlétikai Társaság többek között a következő rekordokat jegyezte fel: tolás (nyomás? Bajzáth) két karral - 325 font; csavarás egy karral - 290 font; szorítás egy hídról (fekvenyomás? - 300 font; két zsonglőrkar lefelé emelése a testekkel egyenként 101 kilóval. (между прочими, слѣдующіе его рекорды: толканіе двумя рука- ми -325 ф.; выкручиваніе одной -290 ф.; выжиманіе съ моста -300 ф.; разведеніе тѣлами внизъ двухъ жонг- лерокъ по 101 ф. каждая.)

Tavaly, azaz 24 év után a szentpétervári Sanitasban olyan erőt tudott felmutatni, amely bármelyik sportolót megtisztelhetné. Két kézzel tolt - 314 fontot; két kézzel 260 fontot szorított; jobb kézzel húzott ki - 174 fontot, két párost 28-szor szorított (1); fekve szorított - 324 fontot és hídról - 284 fontot.(Толкнулъ онъ двумя руками -314 ф.; выжалъ двумя 260 ф.; вырвалъ правой - 174 ф., выжалъ одновременно два двойника 28 разъ (1); выжалъ лежа-324 ф. и съ моста -284 ф.)  (Ha valaki tud segíteni a gyakorlatok értelmezésében, köszönöm.)

Krylov főleg nehéz és közepes súlyokkal edzett. Könnyű súlyzókat szinte soha nem használt, sikeresen helyettesítette őket gumiszalaggal. Minden gyakorlatot és órát saját rendszere szerint végzett, amelynek értéke túl nyilvánvaló ahhoz, hogy megmutassa. Maga Krylov formája, amelyet most, 25 év folyamatos munka után látunk, a legvilágosabb mutatója edzésének hatékonyságának (utolsó kettő szóval egy hosszabb körülírást rövídítettem le az eredeti cikkből. Bajzáth )

Miután megteremtette magának a kiemelkedően szép és erős gladiátor gurut, az atléta 16 évnyi kizárólagos súlyemelés után a birkózók sorába állt.

Krylov azonban nem volt a birkózóosztály legjobbja, ami azonban nem akadályozta meg abban, hogy nagy sikereket érjen el, különösen az elején. És itt a főszerepet nagyszerűen kidolgozott alakja játszotta, amely már az első előadástól kezdve megnyerte a közönség nagy részét. Krylov a parterben jobban szerepelt, mint a stand-upban. Ez utóbbiban jó bras-rouléban és tour-de-brasban, de ő maga nagyon könnyen bedől bármilyen trükknek. Ami a parterre-t illeti, még most is kevés olyan sportoló van, aki hajlandó lenne Krylov ellen hosszú időn keresztül küzdeni ...

Négy évvel ezelőtt Krylov majdnem arra kényszerült, hogy végleg felhagyjon a profi sporttevékenységgel.

Miután megbetegedett a vakbélgyulladás egy nagyon súlyos formájában, több mint két hónapon át több kezelésen esett át, eredménytelenül. Másfél hónapig igen másfél hónapig a gyógyszeres kezelésen kívül kevés folyadékot vett magához és nem evett. Végül kénytelen volt belemenni egy műtétbe, ami jól sikerült.

Krylov felépült, de egy sápadt árnyéka maradt az egykori fenomenális izmokkal rendelkező sportolónak.

A betegség előtt 6 pud és 05 fontot nyomott, a betegség után csak 4 pud és 12 fontot; korábbi 47 centiméteres bicepsze 36 centiméterre csökkent stb. Úgy gondoltáknincs lehetőség a forma visszaállítására, különösen, hogy a műtét, amin átesett, később nagy elővigyázatosságot igényelt.

De vaskos természete és erős akarata megtette a magáét. Robusztusan Krylov újra munkához látott, és örült, hogy nem hagyja el magát, mint egy gyerek.... Egy évvel később már majdnem visszanyerte korábbi formáját, legalábbis külsőleg.

Itt vannak Krylov legutóbbi, 1912 áprilisában mért adatai, mellette a régi méretei. magasság - 170 centiméter, nyak - 47-55 cm, vállöv - 133-143 mellkas - 103-108-123 és 1/2 centiméter, derék -86-96 centiméter, jobb kar - 38 és 1/2-46 centiméter, bal - 40-45 centiméter, alkar - 35 centiméter, csukló - 20 és 1/2 centiméter, comb - 67 centiméter, térd - 37és 1/2 és vádli - 40 centiméter, testsúly - 221 font.

Nehéz más sportolót találni ma Európában.aki Krylovval versenyezhetne a fizikumának atlétikai szépségében.

Dicsőség és becsület a tiszteletre méltó veteránnak!

1 pud kb. 16 kg, 1 font fél kiló.

A Ruszkij Sport 1912 aug. 5. számában (Nr. 32) van egy táblázat a korabeli súlyemelő rekordokról. Itt feltüntetnek egy kategóriát amiben a girja is szerepel és Krilov neve van mellette.



Ha szeretnél olvasni további korabeli erős emberekkel készült interjút akkor ajánlom figyelmedbe a Francia és osztrák súlyemelők könyvemet. A MEK oldaláról ingyen letölthető.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

2025, Kraevszkij kupa

  Csoportkép Idén is megrendezték a Kraevszkij kupát. Ezen a versenyen jó nehéz belleket használnak, mert itt nem az ismétlésszám számít. Az...