Célok

Emlékszem amikor tizenéves koromban láttam Kassai mester bemutatóját eldöntöttem én 9 futam alatt 12 vesszővel 400 pontot fogok lőni -ő akkor kb. 9 vesszővel lőtt olyan 120 pontot :). Akkor még nem láttam mennyi meló van ebben. Milyen nehéz ez. 2003-ban jött el az első lovas íjász futamom. Megindultunk a lóval a pályára. Egyik kezemben az íj, idegén egy nyílvesszővel. A pálya közepéig fogtam kézzel is a nyerget. Örültem, hogy odáig fennmaradtam. Majd elengedtem, feszítettem és tökéletesen középen ment a nyílvessző csak vagy egy méterrel a céltábla fölé. Még a mögötte lévő domb fölött is átlőttem. Nem nagyon méregettem a dolgot. Kéz vissza a nyeregre....
Ma a továbblépéshez több lóra lenne szükség, hogy amikor jó a pálya még jobban ki tudjam használni. Viszont amikor rossz az idő akkor viszont nehéz lenne annyi lóval terepre menni, foglalkozni velük. Arról nem is beszélve, hogy ebben nincs pénz. A lovat -illetve akkor a lovakat- pedig valahogy fenn kell tartani. Magamról nem is beszélve. Viszont az RKC, SMR system, FMS, ICIC, Z-health -bár ez utóbbi kettőt mostanság kevesebbet használom- rengeteget segít. Jó alapot ad, de a lovasíjász futamokat nem helyettesíti. Támogatókban meg nem gondolkodok...
Ma már a szabályok, a cél, a pálya hossza is változott. Szerintem normális ha az ember az idő előrehaladtával, az egyre több tapasztalat felhalmozódásával újra értékeli céljait.