A kettő 13 kg-st -rövid idő után az egyet- magnézia nélkül simán tudtam használni a shild cast gyakorlatnál -én ezt elneveztem fej körüli körzésnek és ezt fogom használni. Punk tum :) Ebben a borús idő is segített. Ezután még pár lökést próbáltam 2x24 kg-al -kettlebell- de erre mar semmilyen esélyem nem volt.
Délután lovaztam. A tanyára bevezető út le van zárva. Azt a részt a tanya földterületének tulajdonosa belterületté nyílvánítatta. Most hozzák be a vizet. Állítólag májusban épül oda a panzió és fedett lovarda. Ne úgy legyen de szerintem nem sokáig lesz meg ez a tanya. :( Az új úton igen rallis bemenni. A régi útnál kinntebb hagyhattam az autót és rá lehetett látni. Most nem. Be kell menni. Pár alkalommal szinte teljesen keresztbe állva haladtam -nyomni kell a gázt az enyhén emelkedős sáros úton. Egyszer pedig úgy nézett ki a kukoricásban kötök ki. :)
Már a karámban láttam milyen nyugtalan Gusztáv. 5 percembe került mire rátettem a borjúkötelet. A patamosóban lábát a kőhöz ütögette. Noh mondom- visszafelé úgy fogunk jönni -legyen szó lépésről, ügetésről- mint égen a hullócsillag. Úgy is lett. Ilyenkor ahol engedi az út ügetettem. Ez nyugtatja.
Nyergelés után uccu neki a határnak. A jó Isten tudja hanyadjára. Gyönyörű látvány volt a hegyek előtt gomolygó pára. Kis mászás után csak visszamentem a helyszínre. Olyan helyen igyekeztem megállni lóval ahol számára jó fajta a fű -amúgy mindent megeszik:)- én pedig jól látom a tájat. Leugrottam. Jól esett a lágy szél, a nagy csend amit csak néha tört meg a városból beszűrődő zaj. Gusztáv fűropogtatása állandó kíséret volt. Ilyet se csináltam még magamtól!
Hát így telt a keddi napom kedves olvasó.
1:17 nél kettlebell jelenet. Orosz hadsereg.
Szép orosz zene. Nem tudok betelni vele.
Délután lovaztam. A tanyára bevezető út le van zárva. Azt a részt a tanya földterületének tulajdonosa belterületté nyílvánítatta. Most hozzák be a vizet. Állítólag májusban épül oda a panzió és fedett lovarda. Ne úgy legyen de szerintem nem sokáig lesz meg ez a tanya. :( Az új úton igen rallis bemenni. A régi útnál kinntebb hagyhattam az autót és rá lehetett látni. Most nem. Be kell menni. Pár alkalommal szinte teljesen keresztbe állva haladtam -nyomni kell a gázt az enyhén emelkedős sáros úton. Egyszer pedig úgy nézett ki a kukoricásban kötök ki. :)
Már a karámban láttam milyen nyugtalan Gusztáv. 5 percembe került mire rátettem a borjúkötelet. A patamosóban lábát a kőhöz ütögette. Noh mondom- visszafelé úgy fogunk jönni -legyen szó lépésről, ügetésről- mint égen a hullócsillag. Úgy is lett. Ilyenkor ahol engedi az út ügetettem. Ez nyugtatja.
Nyergelés után uccu neki a határnak. A jó Isten tudja hanyadjára. Gyönyörű látvány volt a hegyek előtt gomolygó pára. Kis mászás után csak visszamentem a helyszínre. Olyan helyen igyekeztem megállni lóval ahol számára jó fajta a fű -amúgy mindent megeszik:)- én pedig jól látom a tájat. Leugrottam. Jól esett a lágy szél, a nagy csend amit csak néha tört meg a városból beszűrődő zaj. Gusztáv fűropogtatása állandó kíséret volt. Ilyet se csináltam még magamtól!
Hát így telt a keddi napom kedves olvasó.
1:17 nél kettlebell jelenet. Orosz hadsereg.
Szép orosz zene. Nem tudok betelni vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése