2011. július 27., szerda

Szenti: Parasztvallomások

Nemrég végeztem a könyv átnézésével. Csak az engemet érdeklő részeket olvastam el- különösen tetszett a Gazdák hitvallása rész és a könyv végén lévő fotók. Majd ezer oldal. Pár érdekességet kiemelek.
Amikor vitték a tanyákra is az áramot és az ezzel együtt járó világítást a gazdák feleslegesnek tartották. Hisz napközben dolgoznak éjszaka meg nem őgyelegnek.
Azt mondták minden rossz a városból származik.
A parasztnak való feleséget így írták le: ".... az asszony szép badárjárású, mejjes, faros olyan, mint a tőtött galamb, a telitestű, sűrűbélű szögényembörnek való." (Ennek az oldalszámát feljegyeztem. 255. oldal.)
Az orvoslás részből:
"... minden kótyomfittyre nem ugrottak."
(Ennek három gyakorlati oka volt. A kérdezettek tanyán éltek, messze a várostól. Az orvos sokba került nekik és nem bíztak meg benne. Többször hangsúlyozták a parasztok sok volt a munka.)
541. o. van egy szép vers a változó világról. Aki akarja üsse fel ott a könyvet.
Az öngyilkosság elvétve az 1848/49-es szabadságharc leverése után jelent meg a vásárhelyi parasztoknál. Nagy megugrása az első világháború után történt. (557. oldal)
Amikor kulákoknak bélyegezték őket, noh azt a részt nehezen néztem át. Gyomorforgató amit tettek velük.
"Ki múltjára érzéketlen
Szebb jövőre érdemtelen" (583.o.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Gerundium, a magyar buzogány

Gorján Gábor hívta fel a figyelmemet a gerundiumra. Amit szerintem nyugodtan lehet magyar buzogánynak nevezni. Rögtön nekiálltam kutatni. Ki...