2012. március 17., szombat

Halter, ókori súlyzó


Anno említettem a confidence and power blog ókori edzésről szóló bejegyzését. Különösen örültem neki, hisz megtudtam az a kettlebell szerű tárgy amit az ókorban használtak halter nevet viseli. Így már könnyebb kutatni. Alább az ezzel kapcsolatos kutatásaimat közlöm, idézve:
138-139 .o.: Egyesek a halterek használatának tulajdonították e megfoghatatlan eredményeket. A halterek leggyakrabban ólomból készültek, de voltak olyanok is, amelyek vasból vagy kőből valók voltak. Nagyságuk szerint, hogy gyermek használta-e őket vagy felnőtt, különböző volt; találtak 12 centiméter hosszútól 29-ig, aztán 1,48 kg-tól 4,629-ig mindenféle súlyúakat. Pausanius leírása szerint:
"Felét teszik egy hosszúkás és nem egészen kerekded körnek és úgy vannak készítve, hogy az ujjakat át lehet dugni, akárcsak a pajzs fogantyúján."
Philostratos négyféle typust említ: hosszút, gömbalakút, könnyűt, nehezet. Ugyancsak tőle tudjuk meg azt is, hogy a haltereket a pentatlonosok találták fel, mégpedig ugrásuk megkönnyítésére. Használatuk nem volt könnyű és ahogy a vázakép is mutatja, az ugrók ezt külön is gyakorolták. Fogásuk is különböző volt: némelyeket átmarkoltak, a másikon lyuk vagy lyukak voltak, hogy az ujjakat átdughassák és úgy szoríthassák a markukba.  Mercurialis szerint néha még a fejükre, nyakukra, sőt a lábukra is kötöttek súlyokat... " 

A 138. oldal 4. lábjegyzetben -hivatkozással- utal arra, hogy voltak belül üreges halterek is.
A 140. oldal 8. lábjegyzetében a szerző utal Epiktétosra, aki szerint a halter egyes atlétáknak hátrányára volt.
A könyv még beszél a halterek teljesítményéről, azok magyar névre fordításáról. Aki akarja elolvassa.
Végezetül -szintén ebből a könyvből- megosztom a Themistios  idézetet:
".... ez azonban épen olyasmi lenne, mintha valaki az olympiai koszorú megszerzésére elegendőnek tartaná, ha a birkózás fogásait könyvből megtanulja, de a porhoz vagy a halterekhez nem közelít. Az ilyen versenyzőt, mielőtt még a stadionra lépne, kinevetnék a nézők."

A felhasznált irodalom: Dr. Mező Ferenc: Az olimpiai játékok története (Országos Testnevelési Tanács kiadása, Budapest, 1929.) A Mek-re felkerült könyv pdf változatának számozását használtam a hivatkozásoknál. A képek számozása jól látható ezért csak annyival egészítem ki, a felhasznált irodalomban megtalálhatók.

Halterről még lehet olvasni az Iron Game History 3 -as volume -?- 6-os számában.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Gerundium, a magyar buzogány

Gorján Gábor hívta fel a figyelmemet a gerundiumra. Amit szerintem nyugodtan lehet magyar buzogánynak nevezni. Rögtön nekiálltam kutatni. Ki...