Tegnap kis mocorgás. Szokásos változatos nap; függeszkedve mászás, buzogány és az aktuális kihívásra készülve dupla 24 kg-al szakítások...
Ma szomorú szívvel átadtam Gusztávot az új gazdának. Rengeteget tépelődtem ezen és aki régebb óta nézi a blogot tudja, hogy kb 3 éve vívódok.... Szinte mindenki megsiratta a tanyán. Szó nincs arról, hogy befejeztem. Egyszerűen úgy fogok tudni magasabb szintre jutni ha most szépen elteszem a bértartás és a lóra költendő összeget -oltás, körmölés- , hogy saját területem legyen és ami a legfontosabb, fedett lovasíjász pálya az éjjel nappal történő gyakorláshoz. Tamás kettő lovát felajánlotta és Miklóshoz is nyugodt szívvel mehetek. Nyáron egy alkalomra visszatérek a csapathoz és 9 feldobott korongot akarok lelőni, bemutatón. Az erőm, gyorsaságom megvan... Noh de addigra még jobb leszek. :) (Katonai szaknyelven ezt úgy hívják, hátra összpontosítás. Az egyik nagy hun vezér uralkodása előtt szólt a katonáinak, hogy lőjék le a kedvenc lovát. Aki nem lőtt rá megölte. Aztán a kedvenc feleségére kellett lőniük a maradék katonáinak. Aki nem tette megölte.... Végül az apja ellen fordult és később uralkodóként -világon elsőként- egyesítette az összes -hozzáteszem lovas- íjfeszítő népet és így is hívta a birodalmát. Ilyen kegyetlen nem akarok lenni, de egy cél eléréséhez nagyon keménynek kell lenni....) Kérlek ezzel kapcsolatban ne írj kommentet.
Ma délután még lesz talajíjászat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése