Arab idézetek, Kosztolányi fordítás

Firthj of Schuon:

"A világ szétszór, az ego összezsugorít, Isten összeszedetté tesz, miközben kitágít..."

Ahmed al-'Alawi:

Arról, hogy a megpróbáltatás állapotában derül ki, hogy az ember valóban birtokában van-e annak aminek birtokában hiszi magát..."

Dárá Sikoh:

Arról, hogy mennyivel kiválóbb az aki a világban maradva is meg tudja őrizni szellemének lángját, mint az aki erre csak a világtól elvonulva képes. Mennyivel különb az aki kiáll a szélbe ám az mégsem képes lámpását kioltani."

Ha…

Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
  s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
  de értsd az ő kétkedésüket,
ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
  és hazugok közt se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,
  s mégsem papolsz, mint bölcs-kegyes, galád.

ha álmodol – s nem zsarnokod az álmod,
  gondolkodol – s becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
  s úgy nézed őket, mint két rongy csalót,
ha elbírod, ha igazad örökre
  maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van összetörve,
  silány anyagból építsék azok,

ha mind, amit csak nyertél egy halomban,
  van merszed egy kártyára tenni föl,
ha vesztesz és elkezded újra, nyomban
  nem is beszélsz a veszteség felől,
ha paskolod izmod, inad a célhoz,
  és szíved is, mely nem a hajdani,
mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
  csak Akaratod int: „Kitartani”,

ha szólsz a néphez s tisztesség a vérted,
  királyokkal jársz s józan az eszed,
ha ellenség, de jó barát sem sérthet,
  s mindenki számol egy kicsit veled,
ha a komor perc hatvan pillanatja
  egy távfutás neked s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
  és – ami több – ember leszel, fiam.”

 (Kosztolányi Dezső fordítása)