Elkezdtem írni a 4. könyvemet. Annyira remek cikket találtam az 1898-as bécsi súlyemelő világbajnokságról az Allgemeine Sport Zeitungban, hogy most publikálom is. Igyekeztem a lényeget kiemelni a nagyon hosszú, terjedelmes cikkből. Nagyon örülök a verseny szabályzat közlésének. Több éve próbálom a szabályzatot megtalálni....
1898. július 31. és augusztus 1. -vasárnap és hétfő.
Utólag - a pontos értelmezés miatt maradt ki ez a rész eddig. A versenyre ellátogatott Dr. Krajewski a szentpétervári Atlétikai Klub elnöke, Mons. Bouvier Lyonból aki az ottani Club Amical des jeux Olympiques elnöke, Marchese Monticelli a Mailander Atlétikai Klub elnöke, Balinski orosz sportember aki egy mecénás és épp egy szentpétervári építkezést támogat....
Versenyszabályzat:
Az előkészítés vasárnap este 6-kor kezdődött. a választott bírák megbeszélése.... Több órás egyeztetés után a következőkben egyeztek meg:
1.A résztvevő dönti el milyen súlyt kér....
2.Mindenki a biztonsága érdekében gondoskodik segítőről. Ha a segítő a legkisebb mértékben is segít a gyakorlat végrehajtása közben akkor a gyakorlat érvénytelen. (Úgy értelmezem ha gond volt, akkor jöhetett a segítő.)
3.Ha egy versenyző sikeres gyakorlatot hajt végre akkor a többi versenyzőnek lehetősége van nagyobb súllyal egy próbát tennie. Ha ez sikerül akkor az értékelésnél a második súly számít, ha nem akkor az első súlyt veszik figyelembe az értékelésnél. A második próbálkozásnál is olyan sorrendben jönnek a versenyzők, mint az elsőnél. (Felvetődik a kérdés, ha az előtte lévő felemeli a nagyobb súlyt akkor a hátrébb lévőnek még ennél is nagyobb súlyt kell emelnie? Az újság részletes beszámolójának köszönhetően ez tisztázódott. Erről a versenyszámoknál írok.)
4.Nyomásoknál bármennyire hátradőlhet a versenyző csak ne "rázkódjon" - talán folyamatosnak kellett lennie a gyakorlat végrehajtásának.
5.Az egykezes szakításnál minden kivitelezési technika megengedett, alátolva vagy aláugorva (talán helyből szakítás és kitörésre gondolt, akkor még beülve szakítás nem volt.) Ha térd a padlóra ér akkor érvénytelen a gyakorlat. (A knie szót könyöknek is lehet értelmezni. Ebben az esetben így kellene értelmezni: ha a könyök behajlik.)
6.Ha vég pozíció nincs előírva akkor a láb pozíció sincs meghatározva (?)
7.Egykezes nyomásnál a súlyt akár két kézzel is fel lehet venni, de az egykezes felvétel a sorrendben elsőbbséget jelent.
8.Az 50 kg-os "Dauer" súlyzót -egykezes súlyzó lehet- egy kézzel kell felvenni. Az 50 kg-os Habachtstemmen - nél ugyanez a helyzet.
9. Kétkezes gyakorlatnál vállhoz lehet venni a súlyt aki viszont nem teszi le és nem érinti a testéhez Ők elsőbbséget élveznek. (Ez is nehezen érthető. Talán folyamatosan kellett felvenni, nem lehetett/(nézték jó szemmel) az övre tenni és utána onnét új lendületet véve vállhoz venni a súlyt. Ez a szabály is a versenyleírásnál lett érthető.)
10. A gyakorlatokat kinyújtott karral meg kell tartani majd leengedni és a vállnál is nyugodtan, kis ideig megtartani.
Verseny:
1) Szakítás
Elsőnek szakítani kellett Kugelstange-val (Talán kettlebell, ma kugelhantel-nek nevezik, a stange viszont rudat jelent. Lehet a Kugel gömb szó arra utal, hogy a rúd végén gömb van- abban az időben elterjedt volt, másfélét nem ismerek, a tárcsák később jelennek meg.) A legnagyobb súly amit kértek 90 kg volt. Ebben a versenyszámban Lutz tartja a rekordot 85 kg-al. Ezt fél kg-al többen is megdöntötték - a bejegyzés végén közlöm a táblázatot az eredményekről.
A második körben már csak Maspoli, Hackenschmidt, Boldrini, Niedermann és Meyer versenyzett. Ekkor vált világossá számomra a versenyszabályzat 3. pontja. A versenyzőknek magukhoz képest kell nagyobb súlyt választani a második körben. Erre a szakítás gyakorlatnál nem mindenki vállalkozott. A pontos eredményeket a bejegyzés végén közlöm.
2) Kétkezes nyomás
Kézi súlyzóval dolgozhattak. A bal és jobb kézben eltérő súlyok voltak.
Ebben a számban a világrekordot Willhelm Türk - 58,2 kg és 57,6 kg- tartotta. Ezt az eredményt 3 atléta is túlszárnyalta. Binder -58 és 58,2 kg-, Niedermann - 58 és 58,6 kg- és Türk -60,7 és 60,5 kg.
3) Kétkezes lökés
Itt is kézi súlyzóval dolgoztak. Türk -72 kg jobb kéz 69,6 kg bal kéz- új világrekordot állított fel.
4) Egykezes nyomás rúddal (nyitott pozícióban-?)
Szerintem itt olimpiai rúddal dolgozhattak.
5) 50,2 kg-os rudat kellett minél többször kinyomni.
Franz Stahr 5-ször tudta kinyomni ami új világrekord volt.
6) Kétkezes nyomás Kugelstange-val
7) Kugelstange lökés két kézzel
Bonnes úgy vette fel a 141,2 kg-ot, hogy nem ért a testéhez. Ekkor vált érthetőbbé a versenyszabályzat 9. pontja.
8) 100 kg-os kugelstange minél többszöri kinyomás
Türk próbálkozott először. 10 ismétlést akart, hogy beállítsa Beck világrekordját azonban csak 9 és fél ismétlés jött össze Neki.
9) Egykezes nyomás rúddal
Talán most kézi súlyzóval dolgoztak. Nem tudom értelmezni.
A verseny vége felé járunk, úgy tűnik a 4. pontban hasonló feladatot hajtottak végre mégis most nagyobb súlyokat mozgatnak meg, mint akkor.
10) 50 kg-os súlyzó minél többször kellett kinyomni
Ez a versenyszám is nagy kérdés. Hackenschmidt feltámadt és 19-szer kinyomta. (Hihetetlen.)
Végeredmény:
1. Türk 30 ponttal (Bécsi Atlétikai Klub)
2. Binder 41 ponttal (Bécsi Atlétikai Klub)
3. Hackenschmidt (Szentpétervár) 46 pont
4. Boldrini (Bécs) 50 pont
5. Folly (Bécs) 52 pont
6. Niedermann (Bécs) 54 pont
Eddig sorolja fel az újság a helyezetteket. (Bonnes és Maspoli francia versenyzők voltak. Forgatsch a bécsi atlétikai klub tagjaként tüntetik fel. Ezek alapján az 1898-as versenyt a korszakhoz viszonyítva lehet világbajnokságnak mondani.)
Arany rekord medaliont kapott Türk, Hackenschmidt, Maspoli és Bonnes.
Az új világrekordok:
Eredmény lista:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése