Kraevszkij az orosz nehézatlétika atyjának könyvében a régi és új rendszer fejezetében arról ír, hogy a régi rendszerben gyógyszereket is használtak. Ennek hatására fejest ugortam a XIX. század gyógyszerészetébe. Jelen bejegyzésben erről írok. Vajon ha valaki doppingolni akart a XIX. század végén, XX. század elején milyen cuccokhoz nyúlhatott?
Bayer István: Drogok és emberek (Sprinter Kiadói csoport, 2005) könyvének 26. oldaláról (pdf alapján 16. oldal)
Morfin:
A különböző ópiumalkaloidok ipari előállítását 1820-ban E Merek kezdte meg Darmstadtban. A legracionálisabb morfingyártási eljárást azonban a skót W Gregory dolgozta ki...Üzemi gyártását a Macfarlan cég
1832-ben kezdte meg, és 1833-ban forgalomba is hozta ezt a terméket. Ez a
lépés több szempontból is forradalmi változásokat jelentett
A morfint nagyon gyorsan alkalmazni kezdték a gyógyszerterápiában
1820-ban Hoppe Lipcsében („Dissertatio de morphio et acido meconico"),
1824-ben pedig Vasal Párizsban („Considérations médico-chimiques sur
l'acétate de morphine etc..") tette közzé első-tapasztalatait a morfin terápiás alkalmazásáról. Ipari gyártása pedig lehetővé tette, hogy az ópium
helyett morfint tartalmazó gyógyszereket állítsanak elő, és a napi orvosi
gyakorlatban ezeket használják Az addig bizonytalan hatáserősségú ópiumkészítményeket igen gyorsan kiszorították a piacról a pontosan adagolható, tisztán morfint tartalmazó gyógyszerek A 19. században bevezették a Charles Gabriel Pravaz által feltalált injekciós technikát az általános
orvosi gyakorlatba, és ez óriási lendületet adott a morfin terápiás alkalmazásának Morfininjekcióval - melyet 1844-ben Rynol, majd csaknem
egyidejúleg A Wood vezetett be - sokkal hatásosabban lehetett fájdalmat
csillapítani, mint szájon át adagolt gyógyszerrel, ezért az injekciós (parenterális) gyógyszer bevitel és a morfin terápiás használatának az elterjedése
egymástól elválaszthatatlan... Nemsokára az is nyilvánvalóvá vált, hogy az injekciós
technika meggyorsítja a függőségi állapot kialakulását
Bayer István: Drogok és emberek (Sprinter Kiadói csoport, 2005) könyvének 218. oldaláról (pdf alapján 109. oldal)
A kokalevél hatóanyagát 1859-ben izolálta A Niemann, és ezt az alkaloidot
kokainnak nevezte eL Willstiitter 1923-ban totálszintézis útján véglegesen
tisztázta, hogy ez a vegyület a benzoil-ekgonin metil-észtere .. A kokain az
Erythroxylon coca és más Erythroxylon-fajok leveleiben áltaÍában 0,5-1%-
ban található, számos más alkaloid mellett, melyek többsége ugyancsak
ekgonin-észter A gyógyászatban főként sósavas sóját használják
A vegyület helyi érzéstelenítő hatására először von Anrep (1879) figyelt fel,
de a nagy felfedezés C Koller nevéhez fűződik, aki 1884-ben Bécsben kokain segítségével olyan szemmútéteket tudott elvégezni, melyekre addig -
fajdalmasságuk miatt - nem volt lehetőség .. Koller felfedezése és a kokain
bevezetése új kor szakot nyitott a sebészeti technika történetében. A következő években már olyan orr- és torokműtétekre is sor került, melyek
ma már ugyan rutinbeavatkozásnak számítanak, de a kokain bevezetése előtt végrehajthatatlanok voltak A kokain sebészeti alkalmazási területe gyorsan bővült, és történelmi jelentőségét semmivel sem csökkenti,
hogy használatát előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező, szintetikus helyi érzéstelenítők fokozatosan visszaszorították (Az első szintetikus helyi érzéstelenítő a prokain volt, melyet 1905-ben Németországban hoztak
„Novocain" néven forgalomba) A kokaint ma már csupán a szemészetben
használják
Már említettem, hogy a 19 század utolsó évtizedeiben rendkívül népszerűvé váltak a kokalevél-kivonatokat tartalmazó gyógyszerek és gyógyborok A siker titka természetesen a kokalevél hatóanyaga, a kokain volt,
és ezért ugyancsak természetes, hogy a kokaingyártás megindulásával
párhuzamosan gyógyszertárak és gyógyszergyárak százával kezdték a legkülönbözőbb fantázianeveken forgalomba hozni a kokaintartalmú szereket A 19. század utolsó évtizedeiben a kokain vált - a morfin mellett - az
emberiség minden bajának gyógyszerévé. Az orvosok az alkoholizmus, a
depresszió, a morfinizmus, a tuberkulózis, az impotencia, a nimfümánia,
az asztma és minden más olyan kórkép és tünet kezelésére rendelték a kokaint, amelyre nem állt rendelkezésükre specifikus gyógyszer.
... A 20 század elején, a
morfin és más opiátok fokozatos ellenőrzés alá vonásával párhuzamosan,
egyre több ország egészségügyi hatósága szigorította meg a kokain forgalmának ellenőrzését. (Terjedelmi okok miatt nem idézem pontosan, hogy milyen és mennyi problémát okozott.)
Természetesen senkinek nem ajánlom ezen szerek használatát.
A gyógyszerész történet oldalon rengeteg anyag található. Terjedelmi okok miatt már csak Vértes Lajos: Betegek tanácsadója (63. kiadás) könyvéből idézek:
Pdf alapján 15. oldal: A herkulesfürdői köszvényszesz a legjobb sikerrel
használtatik , mint fájdalomcsillapító bedörzsölés a
köszvény és csúz, meghűlések , fogfáj ás,
idegfájdalmak, bénulások, ficzamok
stb. ellen.
