Korai kelés de korai indulás nem lett...
Reggel én szenvedtem balesetet... Az egyik csapattag orvos ott helyben összevarrt, tíz perc múlva már lovon voltam. A lovam kicsit megvadult de sikerült megfékezni -átfutott az agyamon ha én most még le is esek, tegnap 2-en estek le lóról.
Aztán elment a konyhás málhás ló a lovász utána ment megfogni- a mongol ló ha lehetőséget lát az "elmenésre" elmegy. Aztán még egy málhás cuccott kellet megigazítani.
Nagy nehezen elindultunk. Egy km után pihenő, lesántult egy lovunk kell venni egy másikat. A mongolok mondják majd hoznak. Ez azt jelenti lehet egy óra múlva jönnek egy lóval de lehet egy nap múlva. Kora délutánra hoznak egy lovat- több órát várakoztunk. Ez idő alatt jó pár ló elszabadult. Amelyik a karámhoz volt kikötve egy cseppet lebontotta a karámot is. Volt amelyik egy oszlophoz volt kikötve az elszakította a vezető szárat...Már elég rezignáltan vesszük tudomásul ha elmegy egy ló...
Délután ismét málházás, indulunk. Útközben gyakran megállunk málhát igazítani. Nekem gond volt a málhás lovammal. A hátas lovam nagyon menni akart a málhás viszont lusta de a cuccot jól feltettük nem mozdult el az út során.
Este felé letáborozunk egy kiszáradt folyómedertől nem messze. Lemálházás közben a málhás lovam megugrik. Nem volt még minden kötél kikötve így húzta maga után -megvadulva- a málhás dobozt. Aztán sikerült levágnunk.
Este mindenkinek ki lett osztva a feladata. A hátvéd szerepét vállaltam el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése