"Sértő Pál 101 éves gulyást az 1870-es évek elején a halasi kórházban tartották a város költségén, ahol minden jóban részesült. Sorsával azonban sehogy sem volt megelégedve. kikívánkozott a szabadba, mert nem engedték nagyszélű, háromkilós zsíros kalapjában sétálni, s a szabad ég alatt subában hálni.
Így szólt egyszer a főorvoshoz: Hallod-e te, fencser! Én meghalok itt, benn a rabságban!...engeggyetök szabadon!- A makacs öreget hatósági engedéllyel elbocsátották." (Lovas Nemzet könyvből.)
A többi pásztor is kinn szeretett lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése