Romantika

Ebben a korban nagyon sokan akarnak 500, 1000 vagy akár még több évvel ezelőtt élni. Vagy csak vonzódnak a régi korokhoz. Felmerült bennem a kérdés nem romantikázás-e ez?
Az Usborne- Görögök könyvben az áll a beavatottak ha akartak újjászülethettek- másoknak nem volt meg ez a lehetőség. A Wenebojo kalandozásai indián mesében is az áll aki akar újjászülethet-itt nincs megkötés. Az indiaiak úgy tartják az újjászületéskor meg lehet határozni milyen családhoz szülessen az ember stb.. Ezek a gondolatok jutottak eszembe első körbe.
Aztán a reneszánsz jutott eszembe ahol az emberek egy része az ókori görögök, ókori rómaiak felé fordult. Majd a régi görögök felfogása a világtörténetről-aranykor ... A mesék, mondák nagy része is azt sugallja régen jobb volt. Hát eddig az "elmélet".
Talán mert sokat lovagoltam, talán mert a bőrömön tapasztaltam a természetben való életet egyre jobban tetszik ez a kor. Például ha valamelyik zeneszám megtetszik ezerszer visszahallgathatom ugyanolyan minőségben. Anno a lantosom igen csak búnak adta volna a fejét :). Ha fázok és bejövök a mezőkről -hol télen hidegen metsző szelek járnak- elég egy gombot felcsavarni és meleg lesz. Nem kell fát gyűjteni. aprítani vagy várni valakire hogy ezt megcsinálja. Természetesen vannak gondok de úgy mint a régi kornak ennek is megvan a varázsa. Valamint a még megmaradt értékes dolgokat meg kell őrizni. Ha meg nem maradt meg hiszek benne tapasztalattal felszínre hozható.
Szóval nem tudok válaszolni a feltett kérdésre romantikázás-e vagy sem. De mostanság már e kor felé fordulok jobban...