Csak -halkan- arról a tudatállapotról akarok írni amikor minden és mindenki megszűnt. Csak néha-néha tudtam -a fáradtságomról stb.- arról, hogy teszem a lábaim és haladok előre. Nem lettem bölcsebb, nem kaptam plusz energiát stb. csak hófehérség volt körülöttem, de közben mentem rendületlenül előre. Ajándéknak tekintem ezt a tudatállapotot -ekkor már kezdtem igen-igen elfáradni, valamint nappal történt... "Röpke" ideig tartózkodtam benne -max fél óra.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Kettő fő erőtesztről tudok van ami jól mutatja az egész test erejét. (Pavel is ír ezekről valamelyik hard style katalógusban.) Itt csak ér...
-
Még tegnap vágtázás közben thermo csizmán át akáctüske fúródott a jobb bokámba és a hegye beletört. Több óra alatt sikerült kicsit felszínre...
-
Gorján Gábor hívta fel a figyelmemet a gerundiumra. Amit szerintem nyugodtan lehet magyar buzogánynak nevezni. Rögtön nekiálltam kutatni. Ki...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése