2025, április, első kettlebell hírek

 

Kostas Telidis 2x28 kg-al gömbbel felfelé török felállás

Dmitry Haladzi 2x21,7 kg gömbbel felé tartott bellel tricepsz gyakorlat

Talán Saxon rúdnak nevezik. Ice Dolotov 62 kg török felállás.

Dr. Nagy Péter a Magyar Súlyemelő Szövetség új elnöke.

Colton Engelbrecht 1200 kg összetett erőemelésben. Testsúly 120 kg. 

Russian Physical Culture and health/2022/N3/146-149, kettlebell training method

 

Az orosz Physical Culture and health újságban 2022-ben megjelent egy cikk a girevoy sport edzésmódszerről. Ebben a bejegyzésemben a bevezető és zárszó kivételével közlöm. A fordítás részben az orosz tudásommal és részben gép segítségével történt. Bárkinek szívesen elküldöm az anyagot és köszönöm ha segít a fordítás pontosításában.

Az edzés 4 fő részből áll: 1. Bemelegítő rész. 2. Fő rész. 3. Funkcionális rész. 4. Általános fizikai rész.

Az egyes szakaszok időtartama: 1) 15-20 perc. 2) 45-70 perc. 3) 15-20 perc. 4) 30-40 perc.

A képzés teljes időtartama 1 óra 45 perc és 2 óra 30 perc között változik. Szükség esetén a tréning lerövidíthető a részek közötti pihenőidő csökkentésével, vagy a  3. és 4. edzéspont elhagyásával a tréningből.

A normál edzéshez ajánlott súlyok 16 kg-tól 32(34) kg-ig terjednek 2-4 kg-os lépésekben.

1. Bemelegítő rész. Cél: a test felkészítése az edzés fő részére az összes izomcsoport bemelegítésével, az anyagcsere-folyamatok aktiválásával és az ízületek felkészítésével a terhelésre.

Hogyan érhető el: 1. Első szakasz (kb. 5 perc): A sportoló egy ideig bemelegíti az összes izmot és ízületet a szokásos általános fejlesztő gyakorlatok elvégzésével, valamint egy könnyű kettlebell-lel való munkával, amelynek súlyát a sportoló edzettségi szintjétől függően választjuk meg.

2. Második szakasz (10-15 perc): Ez a szakasz a súlyemelő speciális bemelegítése a későbbi munkához. 2 fő speciális bemelegítés létezik:

létra: ennek a módszernek a lényege az összes rendelkezésre álló súly használata, 16 kg-tól 32 kg-ig, klasszikus lökéssel vagy 5-15 ismétlésből álló hosszú ciklusban (a rendelkezésre álló súlyok nagyságától függ az ismétlésszám, kisebb súlynál magasabb ismétlésszám)

piramis: ez a módszer hasonló az előzőhöz, az egyetlen különbség az, hogy a sportolónak nem csak 16 kg-ról 32 kg-ra kell felmásznia a „létrán”, hanem vissza is kell ereszkednie 32 kg-ról 16 kg-ra, az ismétlések számát 5-10 ismétlésre kell csökkenteni.

A bemelegítő rész után el kell kezdeni a fő részt, de az időtartomány nem haladhatja meg a 10 percet. (Megjegyzés részemről: A cikk elején a 3. szakasznak 15-20 percet határoz meg.)

A bemelegítő részben a klasszikus lökés, a hosszú ciklusú lökés vagy a szakítás között kell választani. 

2. fő rész. Célok:

A versenyen használt kettlebell gyakorlatok technikai gyakorlása; az adott versenytempó vagy magasabb tempó kidolgozása; a szervezetnek az előírt pulzuszónába juttatása, majd abban való tartózkodás; egy bizonyos munkamennyiség elérése azért, hogy a szervezetnek a kettlebellel végzett speciális munkához alkalmazkodjon..

Hogyan lehet elérni: A célok elérésének három fő módszere van:

1) magas tempójú munka: ennek a módszernek a lényege, hogy 2 és fél-5 percig a lehető legnagyobb tempóban dolgozzunk versenysúlyú vagy annál kisebb súlyú kettlebellekkel. A magas tempó lehetővé teszi a sportoló számára, hogy a lehető legrövidebb idő alatt magas pulzusszámot és nagy volument érjen el. Ez a módszer fejleszti a sportoló teljesítményhez szükséges fizikai képességeit is.

2) intervallum munka: a módszer kardinálisan különbözik az előzőtől, és abból áll, hogy a sportoló verseny kettlebellel (+-2 kg) összesen 10-14 percig dolgozik. A megkülönböztető jellemzője a meglehetősen alacsony munkasebesség és a mozdulatok közötti pihenőidő korlátozása. Ez a módszer jelentősen növeli a kettlebell-emelő aerob és funkcionális edzését. 

3) Volumenmunka: ez a módszer azt jelenti, hogy a sportoló egy edzésen belül nagy mennyiséget (ismétléseket) végez, általában 2-3-szorosával meghaladva a versenyeken használt ismétlésszámot. Általában a sportoló nem megy magas pulzusszám zónába, kényelmes vagy átlagon felüli terhelési zónában dolgozik.... A tempó alacsonyabb, mint a versenytempó.

1. A felkészülési időszakban a sportoló túlnyomórészt a harmadik módszert választja, majd a másodikat, és ritkán az elsőt. Ennek oka a szervezet „felgyorsítása” a kettlebellel végzett speciális munkára, beleértve a lökést, a szakítást és a hosszú ciklust. A szervezet a kettlebell-lel végzett munka során inkább a fizikai, mint a funkcionális terheléshez szokik hozzá.

2. A versenyidőszakban az első és a második módszert választják az edzéshez, mivel a sportolót most a szervezet funkcionális fittségi állapota érdekli, azaz ebben az időszakban a sportolónak a megfelelő súlyokkal és tempóval történő terhelés pillanatában a lehető legjobban kell alkalmazkodnia a kívánt pulzuszónához. (Úgy értelmezem, hogy most már tudni kell a tervezett nagyságú súllyal, a tervezett tempót tartani anélkül, hogy magasabb pulzus zónába kerülne a sportoló. Megjegyzés részemről.)

3. Funkcionális rész. A cél a szervezet aerob és funkcionális tulajdonságainak fejlesztését célzó gyakorlatok végzése.

A sportoló az edzés fő része után 5-10 percig könnyű súlyokkal (pl. 8, 12, 16, 18, 20 kg) dolgozik. A súlyok kiválasztása a sportoló edzettségén alapul. ... Ezt a részt az edzés fő részével ellentétes gyakorlat kiválasztásával kell végrehajtani, kivéve a szakítást. 

Ha hosszú ciklus volt az edzésen akkor a funkcionális részben a sportolónak 5-7 percig kell a lökést a kényelmesnél kissé magasabb tempóban végrehajtania. Ha a lökés volt a fő rész, akkor a sportoló 7-10 percig végzi a hosszú ciklustt, az átlagosnál magasabb tempót tartva.

Az edzésnek ebben a részében a sportoló alternatív munkával lehetővé teszi, hogy az „eltömődött” izmok egy kicsit ellazuljanak, így a vér más izmokba áramolhat.

Amikor a fő részben a szakítást végzi, célszerű a funkcionális részben 10 percig végezni a snatchet. A fő feltétel egy kézváltás. Kényelmes tempót kell választani.

4. általános fizikai rész. Célkitűzés

A sportoló általános fizikai edzése, amelynek célja azon izmok, szalagok és ízületek erősítése, amelyek közvetlenül részt vesznek a gyakorlatok végrehajtásában: lökés, szakítás és a hosszú ciklusban.

Az egyes gyakorlatokhoz általános fizikai gyakorlatokat választunk (lökés, szakítás, hosszú ciklus):

lökés: célszerű fejleszteni a tricepsz és a láb izmait.

Ez a következőkkel érhető el:

- 40-60 kg-os keskeny fogású fekvenyomás 12-20 ismétléssel 4-5 sorozatban;

fekvőtámasz 4-5 sorozatban 15-20 ismétléssel, a tricepsz izmok hangsúlyozásával;

ugrás súlyzóval vagy kettlebell-lel 4-5 sorozatban 15-20 ismétléssel.

ugrás és dobás ...

hiperextenzió fekve vagy gépen, súllyal vagy anélkül 4-5 sorozatban;

súlyzóemelés egyenes és fordított fogással 4-5 sorozatban;

súlyok tartása állványon vagy „farmer's walk” 4-5 sorozatban.

Szintén az edzésfolyamatban szükséges a hasizmok (hasizmok) fejlesztésére szolgáló gyakorlatok elvégzése. Ajánlott ezeket a gyakorlatokat minden nap mérsékelt ismétlésszámban és megközelítésben végezni.

A korábbi kettlebell kutatások bejegyzéseim közül ajánlom a kettlebell szakításról és a kettlebell edzés laktátmérés bejegyzésemet.

2025, március, 3. kettlebell hírek

Dmitrij Haladzi 112 kg-al 6 lökés (archív felvétel)

Ilyen fekvenyomó gépet még nem láttam.

Régóta ismerem ezt az ábrát azonban a forrást csak a mai nap tudtam meg:

Anthony Manco 80 kg-mal helyből szakítás

David Shamey 151,6 kg egykezes súlyzó lökés.  Úgy tudom a 2025 Szibérian Power rendezvényen új világrekordot próbál meg. 

Finn népdal:

Régen a hajók fából voltak

és az emberek vasból

Ma a hajók vasból vannak

és az emberek fából.

Forrás: Az időjárás és a történelem

A legkorábbi magyar súlyemelő gyakorlat leírások (1888)

Dr. Bognár Antal 1888-ban lefordította magyarra dr. Schreber: Szoba-gymnastika könyvét és kiegészítette - egy korabeli újság szerint is Ő bővítette- súlyzó gyakorlatokkal. Ha jól emlékszek az eddigi kutatásaim alapján ez az egyik legkorábbi súlyzós gyakorlat leírás magyar nyelven. (A képeket "lendületből" töltöttem fel mindenféle szerkesztés, javítás nélkül. Egyszer meglesz szebben, mert nemcsak az olvasó, hanem a könyv fordítója is megérdemli.)

2025, március, 2. kettlebell hírek

 

Pavel Bulatov

Michale Aidala 115 kg-al török felállás (új világrekord)

Kostas Telidis 40+40 kg török felállás

Olga Zubova 180 kg lökés, - 75 kg súlycsoportot adtak meg.

Zboray Aladár: Izomfiak (1901)

 A Pesti Napló 1901-es évfolyamában találtam ezt a színművet. Több e mail váltásom volt, sajnos úgy tűnik elveszett ez a műve. Remélem egyszer hagyatékból előkerül ez a mű.

2025, március, első kettlebell hírek

 

Kostas Telidis 2x36 kg-al gömbbel felfelé helyből szakítás

Kostas Telidis 2x36 kg-al gömbbel felfelé szakítás plusz fej fölötti tartásban guggolás

Új kettlebelles szobor, Prokofij Ivanovics Rjabov

Anno írtam egy bejegyzést a kettlebelles szobrokról 

A forrásról nincs infóm. Olasz katona az Alpokban az első világháborúban. 

Friderikusz csatornáján elindult egy egészségügyi sorozat. A szokásos magas minőségű és közérthető interjú. 

Újabb kiváló szakmai előadás Szász Mátétól.

Részemről:

40 kg-al 4 fellépés 50 cm magas dobozra. és kitörésben 2 lökés 70 kg-al.

Crossiron fb oldalról:

Érdekes felfedés Ben Bergeron-tól, aki most szüntette meg a 18 éve létező CrossFit affiliációját a CrossFit New England termével (ok: a cég értékei – ami az, hogy a profit az első – már nem egyeznek meg az ő értékeivel).

Ben arról is beszámolt, hogy “nem mondom, hogy a programozásunk teljesen más, de azt találtuk, hogy bizonyos dolgok fölöslegesek, így egyáltalán nem végzünk magas technikai igényű gimnasztikát, 3-4 éve nem programoztunk HSPU-t, és nincs muscle up sem. Nagy ismétlésszámú súlyemelést sem fűzünk egybe.”

“Sokkal több struktúra van nálunk, mint a legtöbb CrossFit teremben. Heti 4 napon van erőedzés, minden tervezett progresszió mentén, így mindig van egy guggolás, egy fekvenyomás, egy elemelés és egy súlyterhelt húzódzkodás egy héten.”

“Nem végzünk sport specifikus gyakorlatokat, például egy rámpán átsétálni kézenjárásban sport specifikus. A gyűrű muscle up is szerintünk olyasmi, amit a CrossFit tanít, de soha nem használod az életben, ezért szerintünk specifikus a sportra, így mi távol maradunk ettől.”

Tehát Bergeron, aki az egyik legnagyobb múltú és sikerű edző (versenysport és hétköznapi CF) és üzletember a CrossFit-ben gyakorlatilag elvetette a CrossFit definíciójának és módszertanának egy jó részét már évekkel azelőtt, hogy a CrossFit hivatalos affiliációját feladta volna, minek egyébként pedig a fő katalizátora Lazar Đukić halálának körülményei voltak, nem egyéb szakmai ok.

Én régóta rugózok azon, hogy kvázi a funkcionális fitneszben mi micsoda a definíciója és a gyakorlata alapján (és főleg mi az igazi CrossFit) és ezzel párhuzamosan, hogy mit minek hívunk:

https://sites.google.com/.../mi-%C3%A9s-mi-nem-crossfit...

https://sites.google.com/.../cikkek/crossfit-slowfit-softfit